Régóta készülök lefújni a port egyik kedvenc Kuroszava filmemről, az Ikiruról (Élni); most már tényleg itt az ideje, hisz a remake is elkészült. Utóbbi mellesleg nem is olyan rossz,  Élj! (Living) címmel fent van az HBO Maxon. Jóllehet, közelebb áll hozzánk térben és időben, azért az sem…

El lehet képzelni, mi jön át számunkra egy filmből, amit hallani ugyan hallunk, a látványt viszont másvalaki tolmácsolja. A sztori még valószínűleg követhető, de tolmács legyen a talpán, aki képes visszaadni szavakkal a képek sugallta többletjelentést. Naomi Kawase (A remény receptje) alkotásának…

  Hogyan bánunk szüleinkkel, mit várunk el gyermekeinktől? A Tokiói történet olyan kérdéseket érint, amikkel előbb-utóbb szinte mindnyájan szembetalálkozunk, ahogy múlnak az évek. Jaszudzsiro Ozu filmje sokat elemzett klasszikus, túl a hatvanon; valószínűleg már mindent leírtak és elmondtak…

  Ne tévesszen meg bennünket a fura főszereplő, a Porco Rosso témájában és hangvételében egyaránt távol áll a mesétől. Miyazaki eme kevésbé ismert darabja cinikus önportré, és - ahogy azt tőle már megszoktuk - a repülés dicsérete. Ha a mester életművén végigtekintünk , sűrűn cikáznak orrunk…

Hayao Miyazaki, a nyugaton legismertebb japán animációs rendező ugyan gyerekeknek szánja műveit, igazán csak felnőtt fejjel érthetők meg – ezt nevezem én családi filmnek -, ami pedig a teljes mélységüket illeti, sokszor alig ér le a lábunk. Helyszínei, a figuráit körülvevő tárgyi környezet és maguk…

  Lidérces hangulatú képeskönyv Masaki Kobayashitól. Nemrégen még pár száz forintért vesztegették a bevásárlóközpontok akciós DVD-i között, aki megvette, jól járt.  Kobayashiról szólva nem hagyhatom említés nélkül nagyszerű szamurájdrámáját sem, a Harakirit, mely Cannes-ban ugyanúgy különdíjat…